Ilosvay Ferenc
Tenyérnyi tisztás - Elbeszélések

1999 Littera Nova Kiadó Bp. 246 oldal+ képmellékletek. Keménytáblás jó állapotban.

Talán csak a fiatal, az induló Tamási Áron tudta első novelláiban olyan tökéletesen megálmodni New Yorkban a Székelyföldet, amiképpen Ilosvay Ferenc Bécsben az Érmelléket, a Nyírséget, a Bodrogközt, a Cserhátot, a Bükköt, a mai Magyarország északkeleti részének erdő-mező világát, pagonyait, lankáit, vizeit, árterületeit és az itt élő embereket. Az a rendhagyó ebben a módszerben, hogy az elhagyott szülőföld képét sem a meddő sóvárgás, sem a kínzó honvágy nem torzította el. Ilosvay úgy írt, mintha soha nem hagyta volna el Magyarországot, mintha aznapi csatangolásának élményeit vetette volna papírra... Gyerekkora, első vadászélményei, a kegyelemből alkalmazott vadőrségének évei, a forradalmi események, majd a bécsi emigráns esztendők a színhelyei az emlékképeknek. ÁVÓ-s verőlegények és a meneküléstől lihegő róka a főerdész ölében, 1956 november negyedike és a farkasok pusztításai a vadállományban, Rákosi szabóból lett főerdészeti igazgatójának cselekedetei kerülnek egymás mellé az elbeszélésekben, melyek – jó szívvel ajánlhatók a novellák kedvelőinek, vadász és nem vadász olvasóknak egyaránt.