Fekete István
Őszi számadás

Fekete Istvánról szinte mindannyiunkban a vadász és természetbúvár, az ifjúsági regények írójának képe él, pedig életművének nem kis hányada katolikus periodikákban jelent meg, részben a nélkülözöttség évei alatt. Az Isten-keresés – és Isten feltalálása a természetben – állandóan visszatérő motívumnak tekinthető Fekete István írásaiban. Műveit mindenütt átszövi az örökkévaló létről való elmélkedés, a sok tekintetben a panteizmussal rokon hit, melyből nem hiányzik az eleve elrendelés elfogadása sem. Az író műveiből gondolatokat szemezgető füveskönyv tökéletesen tükrözi Fekete István gondolatiságát, melynek egyik legfontosabb eleme a romantikus eszmények megkérdőjelezése. A válogatás, mely Fekete István gondolatait gyűjti egybe, megmutatja, hogy az író nemcsak az erdők, mezők, állatok nagy ismerője, hanem az emberi szívé, az emberi természeté is. Meglátásai a világról, az életről hol töprengésre késztetők, hol szórakoztatóan szellemesek, de mindig az ember, a természet, a létezés iránti szeretettel vannak átitatva.