Bársony István
Magyar természeti és vadászati képek

BÁRSONY ISTVÁN (1855–1928)

Páratlan festőművész volt, aki nem ecsettel, de színes szavakkal festett. „A magyar irodalom Szinyei Merse Pálja”-ként emlegetik őt, és idézik fel a kor egyik legtermékenyebb írójának a maga nemében egyedülálló életművét, amelyről jórészt elfeledkezett az utókor. Holott munkássága korántsem pusztán előzmény, nem csupán szellemi-stiláris alap, afféle lélekbeli kiindulópont, melyre később más nagyjaink, köztük Fekete István írói életműve is építkezhetett: a magyar természetírás kiemelkedő egyénisége, első igazi, avatott mestere, aranytollú klasszikusa ő, afféle mérföldkő a magyar leíró prózában: „a láp és pagony dalnoka”, aki a korabeli magyar irodalom legfelsőbb köreihez tartozott – a magyar vadásztársadalom ragyogó eszményképe, aki „atyamestereként” tisztelte őt. Egy volt ő a magyar természettel, elválaszthatatlanul összeforrt vele: „A természet költője nem mesemondó. Hitet kell tennie arról, hogy igazat ír. Egyetlen sort se írtam le a természetről, amelynek az igazságáról meg ne győződtem volna” – vallotta. Érdemes hát ma is újra- és újraolvasni örökbecsű műveit!

2020 Dénes Natur Műhely. 171 oldal, eredeti képanyaggal. Keménytáblás kötésben, új, olvasatlan állapotban.